TIFF meleg szemmel: The Guide

A TIFF az elmúlt években már rendszeresen több, melegséggel vagy szexualitással foglalkozó filmet a programjára tűzött. Tavaly például a főtéren nézhette a nagyközönség az áldozattal is járó, első szerbiai Prideról készült filmet, vagy együtt könnyezhették végig - már aki nem volt elég prüd - a Weekend cimű filmet a közönség. Idén is több meleg vagy LMBTQ témájú film van teritéken. Sajnos jómagam nem tudok

A rendező

mindengyiken résztvenni, egyet már láttam, még egyet tervezek megnézni. Jöjjön most a már látott film rövid összefoglalója, véleményezése.

Amikor a jegyet megvettem, az AperiTIFF- ből nem derült ki egyértelműen, hogy meleg témájú - e a film. És még jó, hogy nem derült ki: beülve a kedvenc mozimba, a 30 -as évekbeli aranykort idéző Cinema Arta egyik jól kibélelt székébe, egyedül mozizva is jól éreztem magam. A teremben elég sokan voltak, de ismerőst nem láttam. A film (The Guide - O xenagos

, 2011)  előtt egy kopasz pasas beharangozta, hogy a rendező,  az igen sármos és mutatós Zacharias Mavroeidist is a köreinkben köszönthetjük, aki a vetités után készséggel áll majd rendelkezésünkre. A sármost és mutatóst persze nem mondták, de azért ezt hozzá kellett tegyem mindenképp.
A film maga nagyon jó volt, mondhatni vigjátéknak, ám inkább szatira volt. Iasonas, egy Salonikiből Athénbe került turistavezetőről szól, aki épitész - hallgatókat, Erasmusos külföldieket kalauzol néhány napon át Athénban. Szerencsétlenségére az összesereglett csapat - egy jóképű, de nagyon öntelt amerikai pasi, egy buta német liba, egy laza, de nagyon szlávos bolgár csaj, egy szerelmes spanyol diva, egy nyafogó francia bige és egy full meleg francia pasi - a sztereotipiák megjelenitői voltak. Karaktereiket úgy ábrázolta a rendező, hogy a néző érezze: a görögök hogy látják a turistákat és a turisták őket. mennyire végletekben gondolkodunk ha néhány napra meglátogatunk egy országot. A film ugyanakkor a 2009 előtti Athént is bemutatta (a rendezés még a válság

A turisták

és a nagy athéni lázadások előtt zajlott). Rámutatott a görög társadalom néhány főbb problémájára, de nem is sejtetve a későbbi lázadásokat. Iasonas azonban nem csak azért érdekes figura, mert naponta kiveri reggel a farkát és fura napi rituáléi kétbalkezes, de mégis szimpatikus fiúvá varázsolják, hanem leginkább azért, mert athéni tartózkodása idején szerelmes lesz az egyik barátnőjébe és ugyanakkor, leszopatja magát egy meleg crusing helyen egy fiúval. Ekkor jön rá, hogy valójában ő nem heteró...de akkor mi ez az egész? A filmnek mondhatni nincs témája, fő vezérvonala, igy Iasonas szexuális identitásának keresése sem kap főszerepet, legfeljebb a második felében a filmnek. A fiú egyértelműen szégyenérzetet érez, frusztrálja őt az, hogy barátnője jól érzi magát a meleg francia pasival, aki igen népszerű a csajok körében (is), miközben valójában őt is vonzza a pasi. Bár kettőjük között ez a fura játék kiderül, Iasonas még nem érett meg arra, hogy bevallja önmagának vonzalmát a férfiak iránt.
A film végül kicsit nyitottan zárul....talán rájön arra,hogy ő meleg és eldönti, hogy Athénban marad.
A film nem tartalmaz obszcén, vagy akár erotikus jeleneteket sem. Van egy -két meleg csók és az orális rész...ami azonban semmilyen részletet nem mutat. Ennek ellenére a közönségben többször hallottam hujdulást és sóhajtást, jajgatást és elégedetlenséget amikor a meleg téma előjött. A hátam mögött ülő elég mutatós pasi ájuldozott, hogy "iarasi cu gayii astia" ("már megint ezekkel a buzikkal"). Nem értem mi volt a baja....
A film végén a rendező egyetlen kérdést sem kapott, ami a film szexualitást érintő témáira vonatkozott volna. Én sem kérdeztem., leginkább a hátam mögött ülő állandóan jajgató és elégedetlenkedő pasi miatt éreztem feszélyeztetve magam...