A Queer as Folk kanadai - amerikai filmosorzat immár klasszikus lett a melegek körében. Egyik epizódjában arról beszél az egyik főszereplő, hogy az amerikai meleg szubkultúra egyik sajátos jelenségévé lett az, hogy a meleg gyerekek nagyobb arányban rajonganak a képregények, különösen a férfias hősök, maszkulin toposzok iránt. Superman, Batman, Robin, Flash, Dardevil és a DC Comics valamint a Marvel további hősei dagadó izmaikkal, erős pénisztől dudorodó alsónemüikkel, a védteleneket megmentő és a kiszolgáltatott
embereket védelmező jellemzőik révén igazi "gay" ikonokká lettek. Túl azon, hogy a karakterek jó mitaképei lehettek a sokszor apahiányban vagy nyámnyila apákkal felnőtt fiúknak, a képregények szerkesztői - talán felismerve a potenciális piac igényeit - már a képregényirás ún aranykorában is számos homoerotikus történetet belefűzött a rajzolt világba, különösen Batman és Robin történetébe. Az elmúlt 1-2 évtizedben a képregények szerkesztői nemcsak nyiltan felvállalják, hogy hőseik alapvető gay ikonokká váltak, de sokszor rájátszanak erre az aspektusra. Ehhez hozzájárul az is, hogy a képregényipar dolgozóinak jelentős része maga is meleg.
Bár az erdélyi meleg fiúk aligha képregényeken nevelkedtek, ilyen téren úgy érzem, nagyon szerencsés voltam. Nem kizárt, hogy a vallásos neveltetés dogmáiból pontosan a képregények világának mentalitása adta az egyensúly érzését és a lehetőséget, hogy 16-7 évesen már gond nélkül elfogadjam melegségem és soha nem kezdeményeztem nőkkel kapcsolatot. Szülővárosomban nemcsak a televizióban láthattuk az M1 és M2 csatornákon (nem úgy mint Székelyföldön) a Batman sorozatot vagy a Superman filmeket, de már a kilencvenes évek elejétől kezdve nagy számban elérhető volt a Magyarországról hetente behozott képregények egész tömkelege. Jómagam minden héten nagy izgalommal mentem a bajszos, nagyon kövér bácsihoz, aki egy bádogtetős asztalon árulta az Kiskeyged, Nők Lapja, keresztrejtvényes füzeteket és romantikus ponyvaregényeket. sok buta női lap között minden héten ott villogott az új képregény, Batman, Superman és Pókember legújabb kalandjaival. Nekem ez óriási élmény volt, egyszrűen rajongtam értük. Később mikor már olvasni is tudtam őket, rájöttem, hogy ide valójában csak egy töredéke érkezik el az amerikai és magyarországi számoknak. Elkezdtem kutakodni a szerzők, alkotók, rajzolók után. Kedvencem mindig Superman volt, bár Batmant is szerettem - különösen az animációs sorozat gyönyörű grafikája, zenéje és jó szinkronja miatt.
Bizonyitékként arra, hogy a fiúk már 10 éves koruk előtt is homoerotkus élményekkel rendelkeznek, még mindig élénken él az emlékeiben az a jelenet, amikor a Fantsztikus Négyes egyik számában Dr. Fátum (Doctor Doom) összehiv egy gyűlést, ahol természetesen a világ elpusztitását tervezi. Az egyik főhős lemarad a találkozóról, mert szeretkezik egy lombos fa alatt egy nővel. A jelenetet nagyon visszafogottan ábrázolta a képregényrajzoló. A főhős és a nő összefonódott teste csak kicsi képkockában, távolról jelent meg, de látszott, hogy a pasi meztelen, nagyon szép, izmos teste, vastag karja, szp, hosszú lábai vannak. 10 éves se lehettem, amikor ez a jelenet megfogott. A meztelen, szeretkező pasi teste...
A képregények mindig is a meleg szubkultúra elemei voltak és nekem nagy szerencsém volt, hogy Erdélyben ezen nőttem fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése