Önbecsülés és a hasizmok

Marlon Teixeira - 9,99.

Legutóbbi biszexuális férfival eltöltött fél évem alatt nagyon sok kellemes élményben, játékban is volt részem. Az egyik közösen kialakitott és nagy élvezettel gyakorolt butácska játékok egyike az volt, hogy sétálva Kolozsvár utcáin 1- től 10 -ig osztogattuk a "jegyeket" a pasiknak: volt aki a szép arcáért, mások a formás fenekéért, mig akadt aki az összhatásért nyerte el a jónak minősülő 9 -est vagy akár 9,5 -et. A tizest meghagytuk az isteneknek. Érdekessége volt ennek a sajátosan játszmázós viselkedésnek, hogy önmagunkat is osztályoztuk...nyáron engem 7,5 - 8 -asra "becsült" az exem, én őt ugyanennyire. Ez elsősorban a fizikai adottságainkra vonatkozott. A kapcsolat végén én továbbra is 8 -asnak láttam őt, ellenben én 6,5 lettem a szemében....

A tanulság a történetből ellenben nem az, hogy a tél nem tesz jót a számadatoknak sem, hanem rámutat arra, hogy milyen módon befolyásolja a testképünk az önbecsülésünket és forditva. Sem én, sem az exem nem voltunk önmagunkkal - legyen szó itt a testképünkről vagy akár az énképünkről - megelégedve, kibékülve. Ő  az arcában, lábszárában látott "javitanivalót" (ami ellenben nekem fel se tűnt, mert nagyon szerettem) én pedig a hasamon, felsőtestemen éreztem mindig, hogy lenne mit javitani. Mindkettőnk tudatát mélyen befolyásolta és mint egy vakot irányitotta a test kultusz, a fizikai tökéletesség meleg világban talán még inkább hangsúlyozott jelensége. A társkereső oldalakon ha ritkán feltűnik egy arányos, kisportolt, kőkemény hasizmokkal feszitő fiatal fiú, azonnal a figyelem középpontjába kerül, sakáltanyává válik a virtuális közösség. De nemcsak a meleg világ, a teljes divatipar a testkultuszra, a fizikai szépség és tökéletességre helyezi a hangsúlyt olyan mértékben, hogy elfelejtik, hogy az emberi értékrend és önbecsülés nem a hasizmoktól kezdődik  - de különösen nem ott ér véget! Mert tény és bizonyitott jelenség, hogy "mens sana in corpore sano" azaz saját testünk figyelése, tisztelete fontos az életben, de ez is elsősorban lelkünk állapotát tükrözi. A kóros kövérség és soványság egyaránt pszihoszomatikus jelek, amelyek nemcsak a genetikában, de a pzihológiában is kutatandó témák. 

Marcellus szobra, Louvre

A meleg világ testkultuszában elfelejtették mára azt, hogy a "melegség" őshazájában, az ókori görögöknél valóban létezett az esztétikai és filozófiai magasságokba emelt fizikai szépségnek egyféle kultusza, de ehhez szervesen társult az is, hogy a tökéletes testű ifjak erkölcsös, rendes állampolgárok, követendő férfiak legyenek ha megérnek. A meleg világban az önbecsülés a hasizmoktól kezdődik...akinek pedig eleve rosszul áll az önbecsülése és a testképe, az a meleg világban nagyon nehezen fog tudni mozogni, hisz leépül az is, ami megvolt. Ha én is és az exem is átértékeltük volna önmagunkat és az önbecsülésünk a helyén lett volna akkor kialakulhatott volna a párkapcsolatok egyetlen működő sémája: én sem vagyok tökéletes, te sem vagy az, de  én magamnak és te nekem 10 -es vagy! Tökéletes.  Ellenben saját magunk önbecsüléshiánya és nagyrészt a meleg világ testkultusza kialakitotta azt amikor már "te sem vagy jó és én sem vagyok jó"....Innen már csak lefele mehetett az út. 

Ha megértjük azt, hogy elsősorban én kell magam 10 -esnek látnom és szépnek, sőt, gyönyörűnek, hisz akkor egyrészt el tudom fogadni, hogy a másik is szépnek lát (magyarán nem futok el a szerelmestől), másrészt eleve nem emelek piedesztálra egy másik embert, hisz  én is vagyok olyan szép, hogy ne kelljen a másikat istenitenem.