Érdekes beszélgetésben volt részem néhány nappal ezelőtt ama furcsa társkereső oldalon. Az egyik ok, amiért még ott ücsörgök, pont a pszihológia, szociológia és persze a szép férfiak iránti érdeklődésem. Akad néha egy - egy valódi "csemege" az előbbi témakörökben. Egy 23 éves egyetemista fiú élettörténetét hallgattam végig egy igen intenziv billentyüzet p ötyögés közepette. Második egyetemét kezdte el, mivel az elsőt - bár hobbijához a legközelebb állt - nem fejezte be, megunta. Most egy olyan szakon van, amit nem szeret...két hete immár nem is látogatja az órákat. Helyette otthon ül és órákon keresztül -ahogy ő maga fogalmazott - élete 90% -át virtuális közegben, számitógépes játékokkal tölti és állandóan a társkereső oldalakat böngészi. Élvezi mások történetét hallgatni, szeret beszélgetni, imád panaszkodni és nem igazán érti, hogy miért is olyan az ő élete, amilyen. Nos....ferde tükör, de kicsit magamra ismertem benne. Leginkább a középsuli végén voltam én ilyen hangulatban és állapotban, amikor magyarországi társkeresőkre regisztráltam csak azért, hogy esélyem se legyen személyes találkozókra, egyszerűen identitásomat kerestem, próbáltam mások történetei alapján az én helyzetemet megérteni. Azóta eltelt 6 év, szerencsére a tapasztalat, a személyes találkozók és néhány ember aki hatott rám megváltoztatott.
Ez a fiú jelenleg nem akar személyes találkozót egy fiúval sem. Bár azt mondja, hogy 15 éves kora óta tudja,hogy meleg mégis, 23 évesen még nem jutott el oda hogy találkozzon, randizzon netalán más dolgokba is merészkedjen. Vágyik rá, de nem meri megtenni még ezt a lépést, inkább a virtuális világba zárkózik. Érdekes, és a mai fiatalok körében viszonylag már ritka példája annak, hogy a szexuális hajlam még egyátalán nem feltételezi azt, hogy identitásává tudja alakitani. Nem tudom, hogy a fiú mikor fogja hajlamát elfogadni és szabadon megélni...remélem, sikerül neki egyszer. Hisz valóban, ez a legnehezebb. A hajlam adott: részben genetikailag, nagyrészt psziho - szociális körülmények (apa - anya viszony) határozzák meg. A legtöbb férfiban - legyen szó meelg vagy biszexuális hajlamúról - előbb, utóbb ösztönösen eljön hogy megélje hajlamát, ergo szexuális aktivitása (tettei) is a hajlamára jellemző tulajdonságokat fogják mutatni (magyarán: a melegek fiúkkal, a biszexek mindenkivel szeretkeznek). Igen ám, de európai társadalmunk ránkörökitett egy annyira merev és nehéz kultúrréteget, amelytől bizony nehezen tudunk megszabadulni és ez akadályozza a fiúk többségét, hogy a hajlamtól eljusson részben az ennek megfelelő szexuális élethez de legfőképp identitáshoz. Sok olyan meleg hajlamú férfi van, aki biszexuális vagy heteroszexuális életet él, tehát identitása nem meleg (gay). A kolozsvári közösségben túl nagy arányban találunk "biszexuálisokat", vagyis magukat annak valló, vélő, érző emberket: ezek egy része valóban biszexuális (tehát volt nővel működő szexuális, érzelmi kapcsolata) de a többség olyan meleg férfi, akik hajlamukat nem akarják elfogadni és identitásukká tenni. Olyan heteró hajlamú férfiről nem nagyon tudok, aki bár nem vonzódik a férfiakhoz de melegnek véli magát...
Rövidre fogva és összefoglalva: a hajlam (vagyis amit ösztönösen érzünk) csak részben tükröződik hiven az ágybeli tevékenységünkben és még kisebb arányban azonos az emberek szexuális önidentitásával. Pedig, egy kiegyensúlyozott ember hajlamához kellene igazitania identitását is, már ami a szexualitást illeti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése